A brokát születése
A brokát a textiltörténelem egyik legfényűzőbb és legősibb anyaga. Már az ókorban és a középkorban is a gazdagság és a rang jelképe volt. Elsősorban selyemből, arany- és ezüstszállal átszőve készült. Így szinte ékszerként csillogott a viselőjén.
A legkorábbi brokátszövetek Kínából, Bizáncból és a Közel-Keletről származnak, ahonnan a kereskedelmi útvonalakon keresztül jutottak el Európába.
A reneszánsz és a barokk korszakban Itáliában – különösen Velencében és Firenzében – virágzott a brokátszövés. A mesterek páratlan gazdagságú mintákkal, indákkal, virágokkal és szimbolikus motívumokkal díszítették a kelméket.
A brokátot a főurak, királyok, pápák és arisztokrata hölgyek viselték: ünnepi köntösök, palástok, díszes köpenyek és báli ruhák készültek belőle.
Nehéz, testes anyaga miatt a ruhák tartást adtak viselőjüknek, és megjelenésükben is a hatalom, a méltóság és az elegancia sugárzott belőlük.
A brokát és a jacquard-szövőgép
A brokátnak a régi időkig visszanyúló történetének fordulópontját a 19. század eleje hozta el Joseph-Marie Jacquard találmányával.
A jacquard-szövőgép lehetővé tette a korábban rendkívül munka- és időigényes minták mechanikus előállítását. Ennek köszönhetően a bonyolult virág-, levél- és geometrikus motívumok sokkal gyorsabban és pontosabban kerülhettek a szövetbe.
A technológia nemcsak a gyártási időt rövidítette le, hanem a brokát elérhetőségét is szélesítette.
Már nem csupán a királyi udvarok kiváltsága maradt, hanem a városi polgárság is hozzáférhetett.
Ugyanakkor a brokát továbbra is a különleges alkalmak szövete maradt.
A pompás bálruhák, operaesti toalettek, elegáns kabátkák és estélyi díszruhák nélkülözhetetlen alapanyaga volt. A jacquard-szövés új dimenziót adott a kreatív szabászatnak is.
A ruhakészítők bátrabban kísérletezhettek színek, fény-árnyék hatások és gazdag felületi struktúrák kombinációjával.